A napjainkban kialakult általános elképzelés az, hogy amennyiben jogos, vagy jogosnak vélt követelésünknek az ellenérdekű féllel folytatott egyezkedés során nem tudunk érvényt szerezni, úgy igényünk érvényesítését peres eljárásra tereljük. Előfordulhat azonban, hogy egyes követelések érvényesítésének első lépéseként a vonatkozó jogszabály kötelező jelleggel egy fizetési meghagyásos eljárás megindítását határozza meg. Felmerülhet tehát a kérdés: Pontosan mi is a fizetési meghagyásos eljárás? Mely követelések azok, amelyek tekintetében a fizetési meghagyásos eljárás megindítása elengedhetetlen?

A hatályos jogszabályok értelmében fizetési meghagyásos eljárást a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához benyújtott kérelemmel indíthatunk, amely alapján az automatikus ügyelosztás során kijelölt közjegyző fizetési meghagyást bocsájt ki, illetve küld meg a kötelezett részére.

Amennyiben az általunk kérelmezett és az eljáró közjegyző által kibocsájtott fizetési meghagyás vonatkozásában a kötelezett annak kézhezvételétől számított 15 napon belül ellentmondást terjeszt elő, úgy az eljárás peres eljárássá alakul, amelyről az eljáró közjegyző a perré alakulásról szóló végzésében tájékoztat minket.

A fent megjelölt végzés kézhezvételétől számított 15 nap áll rendelkezésünkre, hogy kereseti kérelmünket benyújtsuk a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, ami a peres eljárás eredményeként dönt majd keresetben előterjesztett igényünk teljesítésének kérdéséről.

Ha azonban a fizetési meghagyással szemben 15 napon belül nem kerül ellentmondás benyújtásra, akkor az jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Követelésünk kikényszerítéséhez így további jog eljárás – ide nem értve az ellenérdekű fél önkéntes teljesítésének elmaradása esetén indítandó végrehajtási eljárást – lefolytatása tehát nem szükséges.

A fizetési meghagyásos eljárás szabályainak tisztázását követően érdemes megvizsgálnunk, hogy pontosan mely követelések érvényesíthetők fizetési meghagyás útján, illetve melyek azok az igények, amely tekintetében az igényérvényesítés első lépéseként a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése kötelező.

A hatályos jogszabályok értelmében fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés, kivéve, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe, vagy ha a pénzkövetelés összege meghaladja a négyszázmillió forintot.

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény értelmében csak fizetési meghagyásos eljárás – vagy a jogszabályban meghatározott speciális eljárás – útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, melynek összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból ered. A hatályos jogszabályok alapján a munkaviszonyból származó pénzkövetelés iránti igényt fizetési meghagyás útján csak akkor érvényesíthetünk, ha az ügy tárgya nem a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény.

A fentiek alapján tehát egy esetleges követelésünk egyezség útján történő érvényesítésének sikertelensége esetén a jogi eljárás megindítása előtt valamennyi esetben érdemes megvizsgálnunk, hogy az igény érvényesítéséhez szükséges-e egy fizetési meghagyásos eljárás megindítása, tekintettel arra, hogy a megfelelő eljárás választása útján az adott igényérvényesítés időtartama jelentős mértékben lerövidíthető.

dr. Csapó Szandra